Sokan kérdezték tőlem, hogy változtam-e ez alatt a három hónap alatt? Hiszen olyan kevés időnek tűnik! Ki merem jelenteni, hogy igen, nagyon sokat változtam, sok mindent tanultam magamról és a világról, amelyekből a főbbeket most meg is osztom veletek.
1. Hogyan osszam be az időmet
Amikor heti három napon vannak csak kötelességeid hajlamos az ember ellógni a többi napot. Hamar rájöttem viszont, hogy ha nem osztom be magamnak a fennmaradó időmet, a három hónap eseménytelenül és kihasználatlanul fog eltelni. Az elhatározás nem volt olyan nehéz, de a megvalósítás sokszor igen, mert sokszor van úgy az ember hogy még fél óráig nyújtózkodna az ágyban. Viszont ha nem cibáltam volna ki magam a szobából, számos egyedülálló élménnyel, kiállítással, koncerttel lennék kevesebb.
2. Hogyan gondoskodjam magamról
A három hónap alatt megismerkedtem az angol porszívóval, a mosógépprogramok angol neveivel, az elektromos sütővel... megejtettem az első önálló nagybevásárlásom miután 40 percet gyalogoltam haza krumplival és mosószerrel a hátamon. És ezek óriási sikerélmények volt minden egyes alkalommal!
3. Hol vannak a saját korlátaim
Avagy tudsz-e munka mellett beadandót írni szoros határidővel? Hogy bírod ha 4 napig hajnalban két órát alszol, kávén pörögsz szilárd étel helyett és közben megírsz 35 oldalt? Hétfőn jól esett a munka. Ha nem figyeltem magamra hanem túlhajtottam magam nem volt ott senki, hogy figyeljen rám és babusgasson. Jó lecke volt megtapasztalni meddig mehetek el, mennyit bírok.
4. Nem rossz a nyelvtudásod ha nem sikerül mindenkivel folyékonyan beszélned
Vannak az embernek jobb és rosszabb napjai; vannak emberek akikkel rögtön egy húron pendlülünk és vannak akikkel beszélgetve harapófogóval kell kihúzni belőlünk a szavakat. Sokáig azt hittem, a nyelvtudásommal van baj, de rájöttem, hogy magyarul sem mindenkivel vagyok ugyanolyan beszédes.
5. Nem csak "művészettörténész" lehet az ember művészettörténész diplomával
Magyarországon művészettörténet hallgatóként két életpálya áll előttünk: művészettörténész kutatói vagy muzeológus. Külföldön viszont ezer és egy szakmai kimenete van ennek a diplomának: lehet az ember kurátor, gyűjteményi menedzser, műtárgyvédelemmel foglalkozó szakember, kurír, archívumban dolgozó munkatárs és ezer más. Nekem is sikerült végre leszűkítenem az érdeklődési köröm két munkaterületre.
6. Ami elromolhat, el is romlik
Avagy mindenre fel kell készülni - a kint töltött három hónap alatt elromlott a laptopom és a mobilom is, ami igencsak meg tudja nehezíteni a munkavégzést és a tájékozódást. Egyik legnagyobb kihívás számomra egy megbízható laptopszerviz keresése és megtalálása volt, majd a pontos elektronikai probléma elmagyarázása. De sikerült minden! :)
7. Hogyan lehet telefon nélkül élni egy hónapig
...a telefonom akkumulátora a finishben mondta fel a szolgálatot és inkább azt választottam, hogy közel egy hónapig nélkülözöm, minthogy kint vegyek egy újat. Kijelenthetem: telefon nélkül is van élet, akár okos, akár nem. Így többet olvastam a tömegközlekedésen, utánanéztem előre, ha mentem valahova és megtanultam rendesen tájékozódni a városban, fejben tartani a találkozókat. Bár sokszor hiányzott a zenehallgatás és óra nélkül időérzékem is megzavarodott rendesen.
8. A magyar egyetemi képzés (és oktatás) nem rosszabb, csak más, mint az angol
Volt alkalmam más volt és jelenlegi egyetemistákkal beszélgetni, akik kint tanulnak és rendesen meglepődtem. Náluk az oktatás sokkal kevésbé lexikaitudás-központú, sokkal inkább a nagyobb összefüggések felismerésére és megértésére neveli a diákokat. Ezt néha hiányolom itthon, viszont nem tudnám elképzelni pl. a történelemoktatást évszámok nélkül.
9. Sétálni jó! és felér a futással
Sokat sikerült szálkásodnom csak azzal, hogy minden reggel és este besétáltam a munkába. Egy "völgyben" laktam, míg a galéria a dombon volt, így sokszor megizzadtam mikor 35 perc séta után beértem.
10. Ne szorongjak, hanem merjek kérdezni és kérni
Az angoloknak nagyon jó felfogásuk van: ha valami kérdés merül fel bennük, nem teketóriáznak, hanem kimondják. Sokkal könnyebb kérdezni és túllenni rajta, választ kapni, mint rágódni rajta hosszasan... és aztán kérdezni csak.
10 + 1 Kik az igazi barátok, akik hazavárnak
Sok ismerősöm érdkelődőtt a kintlét elején hogylétem felől, de nagyon sokan elmaradtak - míg másokkal egyre szorosabbra fűződött a barátság. Sok képeslapot kaptam, ami mindig nagyon felderített, voltak, akik meg is látogattak és közös élményeket szerezhettünk Londonban, és sokan vártak haza: hazaérkezésem napján este már előkarácsonyoztunk pár szaktársammal :)
Köszönöm a Campus Mundinak a lehetőséget, hogy kint lehettem, hiányozni fog ez az időszak!
Réka
 |
| Grosvenor Square, London, 2019. Saját fotó |
1. Hogyan osszam be az időmet
Amikor heti három napon vannak csak kötelességeid hajlamos az ember ellógni a többi napot. Hamar rájöttem viszont, hogy ha nem osztom be magamnak a fennmaradó időmet, a három hónap eseménytelenül és kihasználatlanul fog eltelni. Az elhatározás nem volt olyan nehéz, de a megvalósítás sokszor igen, mert sokszor van úgy az ember hogy még fél óráig nyújtózkodna az ágyban. Viszont ha nem cibáltam volna ki magam a szobából, számos egyedülálló élménnyel, kiállítással, koncerttel lennék kevesebb.
2. Hogyan gondoskodjam magamról
A három hónap alatt megismerkedtem az angol porszívóval, a mosógépprogramok angol neveivel, az elektromos sütővel... megejtettem az első önálló nagybevásárlásom miután 40 percet gyalogoltam haza krumplival és mosószerrel a hátamon. És ezek óriási sikerélmények volt minden egyes alkalommal!
3. Hol vannak a saját korlátaim
Avagy tudsz-e munka mellett beadandót írni szoros határidővel? Hogy bírod ha 4 napig hajnalban két órát alszol, kávén pörögsz szilárd étel helyett és közben megírsz 35 oldalt? Hétfőn jól esett a munka. Ha nem figyeltem magamra hanem túlhajtottam magam nem volt ott senki, hogy figyeljen rám és babusgasson. Jó lecke volt megtapasztalni meddig mehetek el, mennyit bírok.
4. Nem rossz a nyelvtudásod ha nem sikerül mindenkivel folyékonyan beszélned
Vannak az embernek jobb és rosszabb napjai; vannak emberek akikkel rögtön egy húron pendlülünk és vannak akikkel beszélgetve harapófogóval kell kihúzni belőlünk a szavakat. Sokáig azt hittem, a nyelvtudásommal van baj, de rájöttem, hogy magyarul sem mindenkivel vagyok ugyanolyan beszédes.
5. Nem csak "művészettörténész" lehet az ember művészettörténész diplomával
Magyarországon művészettörténet hallgatóként két életpálya áll előttünk: művészettörténész kutatói vagy muzeológus. Külföldön viszont ezer és egy szakmai kimenete van ennek a diplomának: lehet az ember kurátor, gyűjteményi menedzser, műtárgyvédelemmel foglalkozó szakember, kurír, archívumban dolgozó munkatárs és ezer más. Nekem is sikerült végre leszűkítenem az érdeklődési köröm két munkaterületre.
 |
| Laurent de la Hyre: Allegory of Grammar, részlet (saját fotó) |
6. Ami elromolhat, el is romlik
Avagy mindenre fel kell készülni - a kint töltött három hónap alatt elromlott a laptopom és a mobilom is, ami igencsak meg tudja nehezíteni a munkavégzést és a tájékozódást. Egyik legnagyobb kihívás számomra egy megbízható laptopszerviz keresése és megtalálása volt, majd a pontos elektronikai probléma elmagyarázása. De sikerült minden! :)
7. Hogyan lehet telefon nélkül élni egy hónapig
...a telefonom akkumulátora a finishben mondta fel a szolgálatot és inkább azt választottam, hogy közel egy hónapig nélkülözöm, minthogy kint vegyek egy újat. Kijelenthetem: telefon nélkül is van élet, akár okos, akár nem. Így többet olvastam a tömegközlekedésen, utánanéztem előre, ha mentem valahova és megtanultam rendesen tájékozódni a városban, fejben tartani a találkozókat. Bár sokszor hiányzott a zenehallgatás és óra nélkül időérzékem is megzavarodott rendesen.
8. A magyar egyetemi képzés (és oktatás) nem rosszabb, csak más, mint az angol
Volt alkalmam más volt és jelenlegi egyetemistákkal beszélgetni, akik kint tanulnak és rendesen meglepődtem. Náluk az oktatás sokkal kevésbé lexikaitudás-központú, sokkal inkább a nagyobb összefüggések felismerésére és megértésére neveli a diákokat. Ezt néha hiányolom itthon, viszont nem tudnám elképzelni pl. a történelemoktatást évszámok nélkül.
9. Sétálni jó! és felér a futással
Sokat sikerült szálkásodnom csak azzal, hogy minden reggel és este besétáltam a munkába. Egy "völgyben" laktam, míg a galéria a dombon volt, így sokszor megizzadtam mikor 35 perc séta után beértem.
10. Ne szorongjak, hanem merjek kérdezni és kérni
Az angoloknak nagyon jó felfogásuk van: ha valami kérdés merül fel bennük, nem teketóriáznak, hanem kimondják. Sokkal könnyebb kérdezni és túllenni rajta, választ kapni, mint rágódni rajta hosszasan... és aztán kérdezni csak.
 |
| Vanessa Bell: Riviera, részlet (saját fotó) |
10 + 1 Kik az igazi barátok, akik hazavárnak
Sok ismerősöm érdkelődőtt a kintlét elején hogylétem felől, de nagyon sokan elmaradtak - míg másokkal egyre szorosabbra fűződött a barátság. Sok képeslapot kaptam, ami mindig nagyon felderített, voltak, akik meg is látogattak és közös élményeket szerezhettünk Londonban, és sokan vártak haza: hazaérkezésem napján este már előkarácsonyoztunk pár szaktársammal :)
Köszönöm a Campus Mundinak a lehetőséget, hogy kint lehettem, hiányozni fog ez az időszak!
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése