Sziasztok!
Bocsi a hosszabb eltűnésért... jó indokom volt rá: elromlott a laptopom több, mint egy hónapja. Egyik pillanatról a másikra elfehéredett a képernyő és többé nem tudtam bekapcsolni. Nagy nehezen kerestem egy megbízhatóbbnak tűnő szervizet, ahol azt mondták, teljes képernyőcserére van szükség - így hát most kaptam vissza a kedvenc eszközöm. Szerencsére a munkahelyen volt plusz laptop és ipad, amin dolgozhattam, így csak itthon voltam teljesen a telefonomra utalva. Elkezdtem azon is bepötyögni pár bejegyzést, de sokkal hosszabb időbe telt és a képek csatolására nem jöttem rá, ezért inkább felhagytam vele.
No, de elég a helyzetjelentésből, vágjunk bele a bejegyzésbe!
Tegnap volt a harmadik és utolsó mentoring alkalmunk, amit utána egy céges vacsorával ünnepeltünk meg a szomszédos libanoni étteremben.
Mi is az a mentoring?
A galéria, ahol dolgozom a gyakonroki programjába belefoglalta, hogy egy karrier coach vagy mentor kéthetente eljön hozzánk és egy délutános előadást és workshopot tart. Ezalatt elmeséli tapasztalatait a munkakereséssel a művészeti/kreatív szektorban, megmutatja, milyen a jó életrajz, motivációs levél és hogyan lehet túlélni egy interjút. Az első alkalomra el kellett küldenünk a legfrissebb CV-nket, amit aztán kijavított és átbeszélt velünk. A második alkalom a motivációs levél, a harmadik pedig az interjúhelyzetek köré épült.
Alábbiakban összefoglaltam, mit is tanultam a tanfolyam alatt:
 |
| (saját kép) |
1. Az Egyesült Királyságban a motivációs levelet olvassák el először, csak aztán néznek rá az önéletrajzra
Tehát azon a maximum egy oldalas íráson áll vagy bukik a jelentkezés, főleg a második bekezdésén (de erről a következő pontban). Azt szeretnék látni a motlevélből, hogy a CV-re támaszkodva milyen releváns tpasztalatokat és képességeket tuhatsz magadénak és hogyan foglalnád össze eddigi fejlődésed.
2. A motivációs levél három bekezdése
Angliában van egy bevett formulája a motivációs leveleknek is (mint szinte mindennek), amelyben az egyes bekezdéseknek meghatározott tartalma van:
1. bekezdés: a munka iránti érdeklődés indoklása, jelenlegi helyzet leírása
Tehát: Erre és erre a pozícióra szeretnék jelentkezni amit itt láttam hirdetve. Az XY galéria gyakornokaként úgy vélem kiváló lehetőség lenne ez az állás a szakmai továbblépésre.
2. bekezdés: személyes érintettség és kapcsolat indoklása a múzeummal
Tehát: XY itt dolgozóval már beszéltem a lehetőségről/ő ajánlotta; gyakran látogatom a múzeumot, egyetértek a policyvel, stb.
3. bekezdés: saját korábbi tapasztalatokkal alátámasztani, hogyan felelsz meg a követelményeknek
Tehát: A három hónapos gyakornokságom alatt itt és itt szert tettem alapvető gyűjteménykezelési képességekre, mindemellett fejleszthettem kommunikációs készségem.
3. A CV-ben rossz szemmel nézik, ha van fotó a jelentkezőről
Sok helyen rögtön ki is szűrik azokat a jelentkezőket, akiknek szerepel fénykép a jelentkezésében. Miért? Rejtély. Főleg a következő pont miatt...
4. A külföldi jelentkezéseknél sokszor kérnek a demográfiai adatokon kívül a személyesebb adatokat is
Ilyen például a szexuális orientáció, kapcsolati státusz és etnikum - és mindez csak az előzetes jelentkezési fázis! Néhány helyen interjún felhozzák az aktuálpolitikát is és a vallási nézetekre és rákérdezhetnek.
5. Ne félj telefonon hívni
Akár további kérdéseket feltenni a pozícióval kapcsolatban a jelentkezést megelőzően, akár megkérdezni a HR-es nevét, akinek a motivációs levelet kell küldeni, akár érdeklődni az interjú végeredményéről. Nincs veszíteni valód, viszont érdeklődéseddel kitűnsz a többi jelentkező közül.
 |
| Tate Modern (saját fotó) |
A spekulatív megkeresések vagy levelek (speculative cover letters) gyakorlata bevett a szigetországban. Amilyen rosszul hangzik magyarul, ez annyira jó dolog lehet: tulajdonképp az a lényege, hogy a hosszú ideje szeretett, látogatott galériáknak, amelyeknek jelenleg nincs meghirdetett pozíciója a jelentkező egy érdeklődő levelet küld, melyben hosszabban kifejti, miért követi a galériát és miért gondolja úgy, hogy jól beleillene a munkakörnyezetbe. Fontos, hogy csak érdkelődés szintjén szabad rákérdezni, hogy esetleg számíthatunk-e arra, hogy ha lehetőség van, megkeressenek - nem kell nagyon nyomulni. Az ilyen megkeresésekkel érdemes a kisebb intézményekhez fordulni, nem a mammutmúzeumokhoz.
Azért lehet kifizetődő, ha mindig magunknál hordunk egy önéletrajzot, mert ha nem is házalunk vele, sok kisebb boltban/intézményben stb. csak a helyszínen teszik ki az álláshirdetést a recepcióra vagy az ablakba. Ilyen helyzetekben fontos a gyorsaság, zsebből előkapva pedig könnyebb beadni a jelentkezést, mint később visszamenni.
7. Mivel tudsz kitűnni?
Akár aktívan keresel állást, akár csak figyelgeted a lehetőségeket, érdemes elgondolkodni, mivel keltheted fel a munkáltatók figyelmét, mivel tűnhetnél ki a tömegből. Ez lehet olyan kis dolog is, mint egy jól megindokolt személyes érintettség a múzeummal kapcsolatban (pl. kínai minoros voltál egyetemen, ezért érdekel a kelet-ázsiai múzeumban a lehetőség). További segítség lehet, ha valamilyen szakmai szervezet tagja vagy, esetleg elvégeztél egy speciális workshopot vagy tanfolyamot, vagy beszélsz valamilyen ritkább idegennyelvet.
8. Ha nem kapsz meg egy munkát, valószínűleg nem jó munkára pályáztál.
Nem veled van a baj. A HR-esek tapasztalt munkaerőválogatók és lehet, látták rajtad az interjún vagy előzetesen az életrajzodban, hogy ez a munkahely vagy feladatkör nem neked való lenne - nem feltétlen azért, mert nem feleltél meg az elvásáraiknak, hanem mert hosszú távon te is tönkremennél, kiégnél, megsavanyodnál ...szóval rosszul éreznéd magad abbak a pozícióban. Ezért fontos, hogy olyan helyekre és munkákra pályázz, ami elképzeléseid szerint tökéletesek lennének neked.
9. Networking is essential
Az emberi kapcsolatok felbecsülhetetlenek munkakeresés terén, viszont nagyon szorongunk odamenni új emberekhez. Erre valók a különböző konferenciák és szakmai események, melyeken adott a közös téma (az elhangzott előadások, közös érdeklődés, stb), így fesztelenebbül lehet beszélgetést kezdeményezni. A coachunk ajánlotta, hogy ilyen helyzetekre készítsünk be magunknak egy névjegykártyát: így kézzelfogható és elegáns bizonyítéka marad a megismerkedésnek (mégsem egy szalvétára írt telefonszám).
Angliában bevett gyakorlat az is, hogy a fiatal pályakezdők megkeresnek emailben egy szakmailag elismert idősebb embert, és felkérik, hogy mentorálja őket. Ez körülbelül azt jelenti, hogy havi egyszer leülnek egy kávé mellett beszélgetni az infjonc karrierjéről és előmeneteléről. Kötetlenül.
10. Skill based CV - ha nincs elég tapasztalatod vagy épp túl sok van
Tulajdonképp ez egy olyan önéletrajz-forma, ami nem kronológikusan veszi sorra a tapasztalatokat, hanem a megszerzett képesség szerint rendezi őket. Ez akkor jó, ha túl sok munkahelyen dolgoztál hasonló munkakörben (és nyertél hasonló képességeket) vagy kevés munkahelyen dolgoztál de sok munkakörben.
Bővebben a Skill based CV-ről itt olvashatsz.
Remélem, sikerült új és hasznos tippeket mondanom ebben a bejegyzésben.
Nemsokára újra jelentkezem, (most tényleg!)
Réka
Megjegyzések
Megjegyzés küldése